...:::Ellend weboldala:::...

Ellend címeréhez

A címerkép megfogalmazásához a helytörténeti emlékek és hagyományok adtak támpontot• A címerpajzson a központi helyet az Ellenden felelt, értékes Árpádkori gyűrű-lelet képe foglalja el. A gyűrűnek felülnézetből látható ékítménye került ábrázolásra, mivel ebből a nézetből értékelhető az ötvös kézműves munka rendkívüli szépsége és gondos megmunkálása. A gyűrű szimbólumértékét a kor alakja adja: vég nélküli formája a végtelenre, a folyamatosságra, az örökkévalóságra utal. Zártsága az egységet, a tökéletes egyensúlyt, az összetartozást, közösséget jelképezi. Ezt a gondolati tartalmat a címerben látható gyűrű meghatványozza, hiszen ékítményét csupa körből komponálták. A szőlőlevelek az egykor jelentős szőlőtermesztésre utalnak, amit egy korabeli oklevél is igazol, melyben egy itteni szőlőbirtok eladásáról történik említés. Az Árpád-kori birtokosságot szimbolizálja a heraldikai liliom: az akkor még Geresd,néven szereplő települést - a kéméndi uradalom részeként - a Győr nemzetség Óváry-Kémendy-ága birtokolta. A nemzetség címere kékben arany liliom volt. Az ősi címerképet a nemzetség összes ága, majd az ezekből származó családok mind megtartották, feltehető tehát, hogy a liliom mint zászlós jelvény, már a beköltözött vitéz csapat lobogóján tündöklött. Baranyából 1401-ből és 1402-ből ismertek a Győr nemzetségbeli Gyulay Mihály fia István és Gyulay Jakab fia Ferenc Baranya megyei alispánok liliomos címeres pecsétjei. A liliom, mely nemcsak a nemzetség címerében, de később is előfordul a történelemben, szimbólumértéke miatt lett kedvelt heraldikai motívum. Szimmetriája révén a tökéletességet, harmóniát jelenti. Három szirma a szám-misztikához kapcsolódik. A hármas a legfontosabb szakrális szám: Ég és Föld találkozásából létrejött az Ember, ezzel válva teljessé az isteni megnyilvánulás. A három tehát a totalitást, az isteni rendet, a tökéletességet, az Isten-Ember-Világmindenség hármas egységét szimbolizálja. A liliom ezentúl a hit-remény-szeretet, valamint a test-elme-lélek hármasságát is megjeleníti, amely egyedül az ember sajátja. A liliom középső szirma dárda alakú, így a férfiasságot és harciasságot is kifejezi. A hármas gondolatkörhöz tartoznak még, melyekre a liliom közvetve utal a címerben: Szentháromság; apa-anya-gyermek; múlt-jelen-jövő; a napszakok; a Hold fázisai; a mezőgazdasági év szakaszai: Vetés-sarjadzás-betakarítás; a 3 isteni erény; Krisztus harmadnapi feltámadása; Krisztus mint Király-Pap-Tanító; a Háromkirályok, stb. A mágikus népi eljárásoknak, mítoszoknak, népmeséknek is alapszáma a három. A számmisztika mellett a liliom a tisztaság, ártatlanság, kiválasztottság, fény jelképeként ismert, ebben az értelemben kapott helyet a magyar népművészetben és népköltészetben is. Szimbolizálja Krisztust és Szűz Máriát is, mint a kegyelem jele. A keresztény ikonográfiában az Istenben való bizalomnak, a gondviselésnek való engedelmességnek is jelképei A szűzi szenteknek is attribútuma a liliom. A címer külső díszeként lencséből alkotott növényi koszorú kapott helyet, utalva arra, hogy Ellend számottevő lencsetermesztéséről volt nevezetes. A heraldikai mázak - fémek és színek - a címertan szabályainak megfelelően kerültek alkalmazásra. Mint minden kultúra, a heraldika is a kozmikus világhoz kapcsolta a színeket. Ennek megfelelően szimbolikus jelentéstartalmuk a következő: Fémek: arany/Nap/: értelem, ész, hit, tekintély, fenség, erény, erkölcsösség. Színek: Kék/Jupiter/: elvhűség, állhatatosság, ellenállóképesség, bizalom. zöld/Vénusz/: szabadság, szeretet, szépség, remény, örökkévalóság.

Kovács Ferenc grafikus